Kacsuk Zoltán előadása a digitális bölcsészettudományban rejlő lehetőségekről

Kacsuk Zoltán előadása a digitális bölcsészettudományban rejlő lehetőségekről

Kacsuk Zoltán előadása a digitális bölcsészettudományban rejlő lehetőségekről

Kacsuk Zoltán, a Stuttgart Media University kutatója tartott előadást a munkabizottság tagjainak és az érdeklődőknek 2024. március 22. (péntek) a digitális bölcsészettudományban rejlő lehetőségeikről. Kacsuk Zoltán a stuttgarti egyetem Deutsche Forschungsgemeinschaft (DFG) által támogatott projektét mutatta be, amely a digitális bölcsészettudomány módszereit alkalmazta kísérleti jelleggel az anime- és mangakutatás területén.

A projekt blogja végigköveti a kutatás egész fázisát, számos hasznos leírást tartalmaz az egyes állomásokról (konferenciák, fejlesztések), s az alább címen érhető el: https://jvmg.iuk.hdm-stuttgart.de/).

Az előadás diái a PABKOM honlapon megtekinthetők. Az előadást beszélgetés követte Maksa Gyula, a Képregénykutató Központ vezetőjének moderálásával, ahol szóba kerültek a kutatási módszer hazai alkalmazásával kapcsolatos kérdések éppúgy, mint a jövőbeli együttműködés lehetőségei.

Kacsuk Zoltán előadása – meghívó

Kacsuk Zoltán előadása – meghívó

Kacsuk Zoltán előadása – meghívó

A PAB Kommunikáció- és Médiatudományi Munkabizottság és a Képregénytudományi Kutatóközpont meghívja Önt Kacsuk Zoltán, a Stuttgart Media University kutatójának előadására és a hozzá kapcsolódó beszélgetésre.

Az előadás címe: Digitális bölcsészet az anime- és mangakutatás területén a Japanese Visual Media Graph projekttel (A projekt kutatási blogja az alább címen érhető el: https://jvmg.iuk.hdm-stuttgart.de/)

Időpont: 2024. március 22. (péntek) 14.00 óra

A rendezvény helyszíne: PAB Székház – 7624 Pécs, Jurisics M. u. 44.

A rendezvény nyitott, minden érdeklődőt szívesen látunk.

Beszámoló a PAB Kommunikáció- és Médiatudományi Munkabizottság 2024. március 1-i üléséről

Beszámoló a PAB Kommunikáció- és Médiatudományi Munkabizottság 2024. március 1-i üléséről

Beszámoló a PAB Kommunikáció- és Médiatudományi Munkabizottság 2024. március 1-i üléséről

2024. március 1-én Szávai Petra, a munkabizottság tagja, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék doktori hallgatója, a Mérték Médiaelemző Műhely tudományos munkatársa mutatta be a Mediadelcom-projektet. A Critical Exploration of Media Related Risks and Opportunities for Deliberative Communication: Development Scenarios of the European Media Landscape elnevezésű kutatás 14 Európai Uniós ország médiarendszereit hasonlította össze, s vizsgálta az európai médiakörnyezet lehetséges fejlődési irányait. További információk: https://www.mediadelcom.eu/(A projekt az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs program támogatásában részesült.) A magyarországi kutatás koordinálójának előadását kerekasztalbeszélgetés követte a kutatás tapasztalatairól, a nyilvánosság újabb szerkezetváltozásáról.

 

A kutatási eredmények elérhetősége:

A magyar bibliográfiai adatbázis Excel-formátumban elérhető itt: https://datadoi.ee/handle/33/519

Az adatbázis elemzése: https://mertek.eu/wp-content/uploads/2023/05/Mertek_fuzetek_28.pdf

Az országtanulmányok bevezető fejezete: https://www.mediadelcom.eu/publications/d_2_1-intro/ 

A médiamonitorozásról szóló magyar országtanulmány: https://www.mediadelcom.eu/publications/d21-case-study-1/hun/

A deliberatív kommunikációt értékelő magyar országtanulmány: https://www.mediadelcom.eu/publications/d21-case-study-2/hun/

A médiamonitorozás összehasonlító elemzésén alapuló könyv, a Monitoring Mediascapeshttps://www.mediadelcom.eu/publications/book1-monitoring-mediascapes/

A projekthez kapcsolódó megjelent special issue:

A Media & Communication folyóirat „Democracy and Media Transformations in the 21st Century: Analysing Knowledge and Expertise” című száma

https://www.cogitatiopress.com/mediaandcommunication/issue/view/389

Mediadelcom – projektbemutató

Mediadelcom – projektbemutató

Mediadelcom – projektbemutató

A PAB Kommunikáció- és Médiatudományi Munkabizottság meghívja Önt Az európai médiakörnyezet jövőképe: kockázatok és lehetőségek. Egy nemzetközi projekt tapasztalatai című rendezvényére.

Az összejövetel témája a 14 Európai Uniós ország médiarendszereit összehasonlító, az európai médiakörnyezet lehetséges fejlődési irányait vizsgáló nemzetközi projekt eredményeinek megvitatása.

További információk: https://www.mediadelcom.eu/ (A projekt az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs program támogatásában részesült.)

Időpont: 2024. március 1. (péntek) 14.00 óra
A rendezvény helyszíne: PAB Székház – 7624 Pécs, Jurisics M. u. 44.

A PROGRAM:

A kutatás eredményeinek bemutatása: Szávai Petra, a munkabizottság tagja, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék doktori hallgatója, a Mérték Médiaelemző Műhely tudományos munkatársa, a magyarországi kutatás koordinálója.

Kerekasztalbeszélgetés a kutatás tapasztalatairól, a nyilvánosság újabb szerkezetváltozásáról:
A beszélgetés résztvevői: Szávai Petra és Polyák Gábor (ELTE BTK – Média és Kommunikáció Tanszék, Mérték Médiaelemző Műhely)moderátor: Szijártó Zsolt.

A rendezvény nyitott, minden érdeklődőt szívesen látunk.

Vándorló koncepciók – a médiakutatás lokális változatai (Új területek és fogalmak a kortárs médiakultúra kutatásában IV.)

Vándorló koncepciók – a médiakutatás lokális változatai (Új területek és fogalmak a kortárs médiakultúra kutatásában IV.)

Vándorló koncepciók – a médiakutatás lokális változatai (Új területek és fogalmak a kortárs médiakultúra kutatásában IV.)

Műhelykonferencia a Kommunikáció, Média és Kultúra Program (PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola) és a PAB Kommunikáció- és Médiatudományi Munkabizottsága szervezésben

A konferencia időpontja: 2024. május 3-4 (péntek-szombat)
Helyszíne:
MTA PAB-székház – Pécs, Jurisics M. u. 44.

 

A kommunikáció- és médiakutatás története egyidős a XX. századdal. Létrejötte szorosan kapcsolódik a tömegtársadalmak és a totális politikai rendszerek megjelenéséhez, kibontakozása, intézményi megszilárdulása pedig az egymást követő mediális forradalmakhoz. A (média)közönség kialakulása, a különböző médiaformátumok megszületése és gyors változása, a nyilvánosság kiépülése következtében a kommunikáció- és médiatudomány a társadalom vizsgálatának, a mindenkori jelen megértésének egyik nélkülözhetetlen eszközévé vált. A műholdas műsorszórás elterjedése, majd az internet megjelenése együtt járt a határtalanság tapasztalatának mindennapivá válásával, a nyilvánosság digitális struktúraváltása, a hétköznapi kommunikációs rendszerek átalakulása pedig egy új korszak ígéretével kecsegtetett, amelyhez számos technológiai utópia i kapcsolódott.

Az utóbbi évtizedben – nem függetlenül a társadalmi és természeti környezet átalakulásától, a klímaválság, a pandémia, a háborúk és a politikai destabilizáció okozta problémahelyzetektől –, a kommunikáció- és médiatudományon belül érezhetően felerősödött a mindig is jelenlévő válság-retorika. Régi-új fogalmak kerültek elő – propaganda-média, populizmus, polarizáció –, amelyekkel együtt régi-új problémák is felbukkantak: a kommunikációs tér növekvő komplexitása, a médiaintézmények ellenőrizhetetlensége, az egyén fokozódó médiafüggősége, a „megfigyelő állam” realitássá válása miatti aggodalmak. A jövő körvonalai is bizonytalanabbá váltak, nemcsak a technológiai/mediális átalakulás sebessége teszi nehézzé az előrejelzést, hanem a diszciplína fogalmi-módszertani eszközkészletének alkalmassága körüli kérdőjelek is. Ráadásul az akadémiai-egyetemi világ strukturális átalakulása, így az egyetemek privatizációja, a tudományfinanszírozás rendszerének újragondolása, az akadémiai értékektől és normáktól eltérő preferenciák megjelenése a kutatás területén a kommunikáció- és médiatudomány intézményi helyzetét sem hagyta változatlanul. Mindezek a jelenségek világszerte megfigyelhetők, de a demokratikus hagyományok és intézmények gyengesége miatt különösen erőteljesen érvényesülnek a periféria-félperiféria országaiban, így Magyarországon. Ez az átalakulófélben lévő intézményi-diszciplináris szituáció amellett, hogy számos problémát felvet, több lehetőséget is magában rejt, többek közt lehetőséget kínál a tudományterület helyzetének áttekintésére, az általunk használt fogalmak és koncepciók alkalmazhatóságának, érvényességének vizsgálatára.

Jelen műhelykonferencia egyetlen probléma köré csoportosítva próbálja feltérképezni a magyar kommunikáció- és médiatudomány trendjeit, válaszkísérleteit a fentiekben vázolt helyzetre. Az utóbbi időszakban felmerült az a kérdés, hogy a főként az ún. első világ társadalmaiban kialakult elméleti és módszertani repertoár, a globálisan elterjedt fogalomkészlet mennyire alkalmas más geopolitikai körülmények között lévő, eltérő történelmi-kulturális tapasztalatokkal rendelkező társadalmak kommunikációs és mediális rendszereinek kutatásához. A reakciók iránya kettős: egyrészt a kutatók tudomány- és tudásszociológiailag rámutatnak az ún. mainstream médiaelméletek elméleti és módszertani speciális kontextusaira, s az ebből fakadó korlátokra. Másrészt megjelenik egy markáns érdeklődés az első világbelitől eltérő média-ökoszisztémák (médiarendszerek, médiumokat használó közösségek, médiaszövegek) kutatása iránt, amelyek célja a konkrét esetek leírásán és értelmezésén túl a médiatudomány fogalmi és módszertani repertoárjának bővítése.

Hogyan tud a magyar kommunikáció- és médiatudomány a jelen helyzetben a kurrens konceptuális kereteket és módszereket felhasználva, de a lokális viszonyok között alkalmazva a társadalmi-kulturális folyamatok kutatásához és értelmezéséhez hozzájárulni? Milyen problémákkal és megoldási kísérletekkel találkozunk e saját „domesztikációs folyamat” során? Milyen módon vizsgálhatók a globális médiakultúra lokális változatai, a kulturális cserének milyen útvonalai és csomópontjai léteznek a globális összehálózottság korában? Milyen konfliktusok adódnak a globális, a nemzetállami és a lokális médiarendszerek eltérő hatalmi, kulturális érdekeiből, cselekvési lehetőségeiből? A társadalmi rend alakításában milyen változásokat hoztak magukkal a periféria országaiban az új technológiák, mediális infrastruktúrák, milyen fogalmak mentén írható le ez a folyamat? Milyen lehetőségeket teremt a kutatás eszközeinek, infrastruktúrájának újragondolására a nyitott kutatási adatok és archívumok, a kutatási szoftverek elterjedése? Egyebek mellett ezekre a kérdésre keresi a választ a műhelykonferencia a különböző tudományterületekről (kommunikáció- és médiatudomány, kulturális antropológia, szociológia, szociálpszichológia, irodalom- és kultúratudomány, jogtudomány) érkező szakemberek részvételével.

A rendezvényre többek között az alábbi témákban várunk  problémafelvető előadásokat:

  • a társadalmi valóság/rend konstrukciója és a mediatizáció jelensége,
  • a médiaelméletek „lokalizálódása”,
  • médiaantropológia, digitális antropológia, online etnográfia,
  • médiarendszerek, kulturális rendszerek és a társadalmi rend közötti kapcsolatok,
  • a társadalmi polarizáció és a médiarendszer összefüggései,
  • a médiumok geopolitikája, a médiarendszerek geográfiája, transznacionalizmus,
  • globális médiatartalmak – lokális változatok, hibriditás a kortárs médiakultúrában,
  • a tudománykommunikáció perspektívái,
  • új kutatási módszerek: nagy nyelvi modellek, szövegbányászat, kutatási szoftverek, új kvalitatív módszertani lehetőségek.

Kérjük, a témakiíráshoz kapcsolódó, a felvetett megközelítésekre reflektáló előadása 100-200 szavas összefoglalóját a kmdk4pecs@gmail.com címre szíveskedjék elektronikus úton elküldeni legkésőbb 2024.02.29-ig. Kérjük, hogy az összefoglaló az előadó neve és az előadás címe mellett tartalmazza a szerző elérhetőségét is. A műhelykonferencia végleges programját a beérkezett javaslatokból állítják össze a szervezők. Az elhangzott előadások szerkesztett változataiból a Médiakutató című folyóirat 2024/4-es száma válogatást jelentet meg.

 

Szijártó Zsolt
Kommunikáció, Média és Kultúra Doktori Program
PAB Kommunikáció- és Médiatudományi Munkabizottság